Kistarcsán szinte pontosan ugyanannyi a régi, mint az új lakás: az 5025 lakásból 2124 épült 1981 előtt, 2132 pedig 2000 után. A lakosság 2011 és 2022 között 11 953-ról 13 879-re nőtt. Hogy ablakcserénél mire kell figyelni, az ezért a ház korától és attól is függ, melyik településrészen áll: a történeti központban a rendelet még az ablakok arányát is előírja.
Kiszolgáló partner
Kistarcsa: kivel egyeztethet?
Kistarcsán nincs helyi irodánk: a megkereséseket a fővárosi Plastic Windows Kft. fogadja, amely Budapesten és Pest megyében képviseli a hálózatot. Kapcsolattartója Frey Zoltán.
Kistarcsa lakásai: fele régi, fele új
A 2022-es népszámlálás szerint Kistarcsán 1436 lakás épült 1961 és 1980 között (29%), ez a legtöbb lakást adó időszak. 2001 és 2010 között 1255, 2011 és 2022 között 877 lakás készült. 1946 előtt 327 lakás épült, ez az állomány 7%-a.
A régi lakások nagy része az 1960–80-as évekből való. Ha ezekben a házakban még az eredeti ablak van, az ma 46–65 éves, és jó eséllyel fából készült. A 2000 után épült házakban viszont jóval fiatalabbak az ablakok, ott ritkábban merül fel a csere.
Társasházi lakások is akadnak: a panel falazatúak száma 285 (6%), a közös kazánnal fűtötteké 444 (9%). Ilyen házban az ablak színét és osztását célszerű a homlokzat egészéhez igazítani.
A fűtésben szinte egyeduralkodó a gáz: a lakások 92%-ában van valamilyen gázfűtés, 18%-ukban fatüzelés is. Majdnem minden második lakás (48%) legalább négyszobás. Egy nagy alapterületű, gázzal fűtött háznál a jobban záró ablak a gázszámlán is meglátszhat, a pontos hatás azonban a falak és a tető szigetelésétől is függ.
Két ablak között falszakasz: a kistarcsai történeti központ szabályai
Kistarcsa településképi rendelete (26/2022. (XII. 8.)) 2023. január 1-jén lépett hatályba, és a korábbi 40/2017. rendeletet váltotta fel. A Történeti településközpont (HT) helyi területi védelem alatt áll. Itt az utcai homlokzat védett karakterelemei közé tartozik, hogy két ablak között pillér vagy falszakasz legyen, és hogy az ablakok álló téglalap alakúak, 2:3 szélesség–magasság arányúak legyenek (8. § (3) g)–h)).
Helyi egyedi védelem alatt mindössze két épület – a katolikus és a református templom – és egy szobor áll. Ezeknél a nyílászárók cseréjekor az eredeti anyaghasználathoz, léptékhez és formavilághoz kell igazodni, az ablakok keretezését és osztását pedig meg kell tartani.
A Kertváros területén a közterületről látható homlokzatot csak úgy lehet átalakítani, hogy a teljes felülete egységes maradjon (24. §). A Falu területén a meglévő lakóépület utcáról látható homlokzatának megváltoztatásához településképi bejelentés kell (37. § a)); az eljárás díj- és illetékmentes.
A leírtak a rendelet szövegén alapulnak, de nem minősülnek hatósági állásfoglalásnak. Azt, hogy a telke melyik településrészhez tartozik, a kistarcsai önkormányzat főépítésze tudja megmondani.
Gyakori kérdések – Kistarcsa
Milyen arányú ablak illik a kistarcsai történeti településközpontba?
A rendelet védett karakterelemként az álló téglalap alakú, 2:3 szélesség–magasság arányú nyílászárót és a két ablak közötti pillért vagy falszakaszt nevezi meg (8. § (3) g)–h)). Csere esetén az új ablaknak ezt a rendet kell követnie.
Kell fizetni a településképi bejelentésért Kistarcsán?
Nem: a rendelet 38. §-a szerint a bejelentési eljárás díj- és illetékmentes. A kérelemhez a rendelet 7. mellékletében található nyomtatványt kell használni.
Mit jelent az egységes homlokzat a kistarcsai Kertvárosban?
A 24. § szerint a Kertvárosban a közterületről is látható homlokzat színezése vagy átalakítása – az erkélyeket, loggiákat, teraszokat is beleértve – csak úgy történhet, hogy a homlokzat a teljes felületén egységes maradjon. Ha az ablakcsere a homlokzat képét is megváltoztatja, akkor az egész homlokzatban kell gondolkodni.
Megnézem az online árakat ablakarajanlat.hu